Edukáció

Melyek a legjobb CMS-ek, tartalomkezelők 2020-ban? Összehasonlítás

Melyek a legjobb CMS-ek, tartalomkezelők 2020-ban? Összehasonlítás

Ha valaki szeretne magának indítani egy weboldalt, webáruházat, vagy blogot, akkor érdemes tisztában lennie a különféle tartalomkezelők által nyújtott lehetőségekkel. Mindegyiknek vannak előnyei, és hátrányai.

Nagyon sok alkalommal, mikor felmerül az igény egy weboldal, vagy webáruház készítésére, akkor az ügyfelünk azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy ne csupán egy egyszer elkészített oldala legyen, ami hosszabb időn keresztül teljesen ugyanúgy néz ki: időnként, vagy viszonylag gyakran igény lenne arra, hogy az oldalon levő tartalmakat módosítani lehessen.

Ez természetesen bizonyos határokon belül megtehető akár a weboldal, webáruház készítője részéről is-ő maga is képes lehet mondjuk arra, hogy egy képgalériát kicseréljen valahol, annak elemeit módosítsa, és ezzel nincs is semmi probléma.

Abban az esetben, ha rendszeres gyakorisággal szeretnénk a cégünk online arculatát képező oldalon a bejegyzéseket, képgalériákat, termékeket, vagy bármilyen tartalmat módosítani, akkor sokkal egyszerűbbé válhat hosszú távon, ha ezzel nem a fejlesztőt bízzuk meg, hanem mi magunk végezzük el a tartalomcserét. Ez általában egy hátsó, adminisztrátori felületen történhet meg, amihez hozzáférést kapunk.

Ennek egész egyszerűen az az előnye, hogy kevesebbe fog kerülni hosszú távon a megfelelő aktualizálás: habár egy ilyen felület elkészítése picit több munka lehet, utána teljesen képesek lehetünk kézben tartani az oldalon megjelenő tartalmakat. Ezen felül, rengeteg félreértéstől óv meg minket egy ilyen kialakítás: egy műszaki specifikációkkal rendelkező webáruház esetén a termékeket forgalmazók sokkal jobban látják, hogy pontosan milyen elemnek hova kellene kerülnie. Lehetséges, hogy egy programozó félreért valamit, és egy szabvány tartalma rossz név alatt kerül fel valahová, ami nagyon kellemetlen lehet: valaki megrendel valamit, és nem azt kapja végül, amire szüksége lett volna.

Annak érdekében, hogy letisztázzuk, hogy pontosan mik azok a CMS-ek, milyenek léteznek manapság, hogyan érdemes a mi oldalunknak CMS architektúrát választani, szerettük volna ezt a bejegyzést létrehozni. Talán egy webshopot szeretnénk, lehetséges, hogy egy weboldalra lenne szükségünk, vagy csupán egy blogra: többféle tartalomkezelő rendszer létezik, és annak függvényében, hogy mit szeretnénk, más opciók jöhetnek szóba.

Mi az a CMS?

A CMS-Control Management System-magyarosítva tartalomkezelő rendszer arra való, hogy a weboldalunkon megjelenő adatokat módosítani tudjuk anélkül, hogy bármilyen programozói ismerettel rendelkeznénk. Tehát, ahhoz, hogy valaki egy weboldal tartalmát módosítani legyen képes, vagy a webáruháza termékeit, a blogbejegyzéseit, semmilyen specifikus tudásra nincs szükség.

Egy jó CMS egyaránt lehetőséget nyújt arra, hogy tartalmakat létrehozzunk, módosítsunk, töröljünk, illetve megtekintsünk. Rengeteg CMS rendszeren belül van lehetőség jogosultság-kezelésre is: hozhatunk létre felhasználókat, és megszabhatjuk, hogy azok milyen tartalmakhoz férhessenek hozzá, miket tudjanak módosítani. Nagyobb webáruházak esetén például praktikus, ha többen is képesek lehetnek a termékek leírásait módosítani. Vagy, előfordulhat, hogy ki szeretnénk jelölni egy moderátort, aki a felhasználók kommentjeit tudná módosítani.

Sokszor olyan igény is felmerül, hogy valaki tetszőleges számú oldallal képes lehessen bővíteni az applikációt. Gondoljunk csak egy iskolai weboldalra: keressünk párat, és látni fogjuk, hogy mekkora mennyiségű menüpont látható a felületén. Sok esetben praktikus, ha egy lenyíló menüsor végére egy újabbat be tudunk illeszteni.

A tartalomkezelő rendszerek segítenek minket abban, hogy az oldalunk a megfelelő keresőoptimalizálással rendelkezzen, tehát a Google találati listáján a lehető legjobb helyre kerülhessen fel.

Miért érdemes ismert CMS-t használnunk?

Ha úgy vesszük, a fentiek fényében CMS-nek minősül minden olyan rendszer, amivel tartalmakat lehet kezelni. Ilyet akár mi magunk is létrehozhatunk, egyénileg fejlesztett kód segítségével: én magam is készítettem már például olyan sportoldalt, ahol van egy hátsó adminisztrátori felület, ahol a hírek, edzők, stb… adatait, tartalmait lehetett változtatni.

A CMS-ek előnye függetlenül attól, hogy azok ismertek-e vagy egyedi készítésűek, az-nagyon egyszerűen akarnánk megfogalmazni, és szinte mindig ez áll a használatuk hátterében: a gyorsabb fejlesztés idő. Én magam is alá tudom támasztani, hogy mennyire sok idő egyénileg, úgymond teljesen a nulláról elkészíteni valamit.

Éppen ez az oka annak, hogy érdemes valamilyen (ismert) tartalomkezelő rendszert használni, mert sokkal gyorsabban fogunk eredményt elérni. Mi kevesebbet kell, hogy dolgozzunk, és az ügyfelünk is ugyanolyan elégett lehet a végén.

Érdemes egyedi készítésű CMS-t használnunk?

Természetesen vannak olyan tartalomkezelők, melyeket sok ember használ, és ismer, illetve rengeteg cég használ olyat is, amelyik saját fejlesztésű, és ugyanúgy képes kiszolgálni a legtöbb módon a felhasználóit.

Nagyon sok esetben, mikor annak idején állásinterjúkon voltam, azzal szembesültem, hogy a cég valamilyen okból kifolyólag egyedi fejlesztésű CMS-t használt. Miért? Mindig azt mondták nekem, hogy azért, mert ha valami hiba van a létrehozott munkában, akkor azt pillanatok alatt ki tudják javítani, hiszen ők készítették az egész architektúrát, ebből adódóan sokkal könnyebb lehet egy hibakeresés. 

Ez alapvetően igaz, viszont nem árt figyelembe vennünk: egy egyedi CMS felépítését csak a készítők ismerik. Amennyiben hozzájuk fordulunk, nem lesz probléma, viszont ha mást kérünk meg egy hibakorrekcióra, az többe kerülhet, ugyanis a fejlesztőnek először át kell látnia az egész szisztémát.

Röviden: az egyedi CMS hátrányosabb, mert kiszolgáltatottabbá tehet minket másokkal szemben.  

Mi alapján válasszunk CMS-t?

Manapság nagyon sokféle tartalomkezelő rendszer létezik. Ezek különféle dolgokban térnek el egymástól. Érdemes lehet átgondolnunk, hogy pontosan milyen szempontok szerint lehet egy CMS-t értékelnünk, hogy a később bemutatott CMS-ek közül tudjunk majd megfelelően választani a bemutatott szempontok szerint.

Használhatóság

A legtöbb CMS összeségében véve felhasználóbarátságra törekszik, illetve, a készítői ezt tartották kifejezetten szem előtt. Hiszen, pont ez a céljuk.

Ennek ellenére, mutatkoznak kisebb-nagyobb eltérések olyan téren, hogy melyik mennyire átlátható egy átlag felhasználó részére. Vannak CMS-ek, amelyek sokkal jobb lehetőséget nyújtanak olyan téren, hogy a hátsó felhasználói felületet személyre szabhassuk.

Személyre szabható design

Rengeteg tartalomkezelő rendszer úgy működik, hogy lehet sablonok közül választani. Ezek lehetnek ingyenesek, vagy fizetősek, viszont mindig fontos, hogy legyen optimális megoldás a cégünk tevékenységéhez passzolva.

Nagyon sok esetben viszont nem sablon alapú weboldalra van igény, hanem egyedi designre van szükség, amit egy designer állít össze. Minden valamirevaló CMS ad lehetőséget arra, hogy az alap kinézetet változtassuk, vagy akár teljesen egyedit alakítsunk ki. 

Funkcionalitás

Alapvető fontosságú annak a szempontnak a megemlítése, hogy egy projekt bármikor válhat komplexebbé. Fontos lehet például, hogy a jogosultságkezelés lehetővé váljon, ha erre igény merül fel, és ez a pontos igényeket kimerítse.

Gyakori kérés lehet például a többnyelvűsítés, a keresőoptimalizálás, az akadálymentesítés.

Ezeket a legtöbbször különféle bővítményekkel lehet elérni. Ezeknek a lényege, hogy valaki hosszadalmas, fáradtságos munkával elkészít egy funkcionalitást, amit pillanatok alatt fel lehet installálni bármelyik projektre. Ez által drasztikusan lecsökkentve a fejlesztési időt munkánként.

Ilyen ismert tartalomkezelők például a WordPress, Joomla, Drupal, Magento, OCTOBER CMS.

Gyorsaság

Nagyon kritikus lehet annak a megítélése, hogy a weboldalunk, vagy webáruházunk betöltési ideje mennyire gyors. A statisztikák szerint a felhasználók több, mint fele bezár mobilról egy oldalt annak teljes megjelenése előtt, amennyiben három másodpercnél több időre van szükség a teljes megjelenéséhez.

Ebből adódóan, nem utolsó szempont annak a megállapítása, hogy a tartalomkezelő rendszerünk, melyet választani szeretnénk magunknak, mennyire gyors betöltési idővel bír.

Community

Nagyon sokszor felmerülhet, hogy valamilyen kérdésre választ szeretnénk kapni. Nem tudjuk, hogy valami miért nem akar működni, vagy csak szimplán bővíteni szeretnénk valamivel az applikációnkat, és ehhez szeretnénk segítséget kérni.

Ebben az esetben kifejezetten fontos, hogy ebben segítséget kaphassunk. Egy olyan tartalomkezelő esetén, amit rengeteg ember használ, jó eséllyel könnyebben, vagy sokkal könnyebben fogunk választ kapni az adott kérdéseinkre.

Biztonság

Nagyon fontos annak a kérdésnek a meggondolása, hogy mennyire erős biztonsági szinttel (securityvel) szeretnénk az applikációnkat ellátni. Ez több meggondolásból is érdekes: a regisztrált felhasználóink adatainak védelme, egy támadás könnyedén leállíthatja az oldalunkat, vagy jelentethet meg pejoratív üzeneteket azon. Egy szimpla oldalleállás is negatívan befolyásolhatja a cégünk megítélését, vagy jelenthet nagyobb profit kiesést.

Habár triviálisnak tűnik, hogy mindegyik CMS-rendszerben profin meg van oldva a biztonság kérdése, ez alapvetően nem így van: lehetnek akár nagyobb különbségek is ilyen téren a különféle tartalomkezelő-rendszerek között. 

Ár

Abban is lehetnek komolyabb eltérések, hogy egy adott tartalomkezelő megfelelő installálása, használata mennyire sok pénzbe kerül. Valamelyik használata teljesen ingyenes, és a legjobb bővítményekért sem kell fizetni, míg vannak olyanok, amelyek ugyan elérhetők ingyen, viszont majdnem mindig meg kell majd vennünk jópár bővítményt, ha minimum egy elfogadható minőséget szeretnénk magunknak tudni.

Fejleszthetőség

Legyen szó bármilyen tartalomkezelő rendszerről: mindig merülhetnek fel olyan igények, amelyekre még nincsenek készen nyújtott megoldások. A WordPress esetén például több tízezer bővítmény létezik, de a legtöbb, erre specializált fejlesztőtől elvárják, hogy képes legyen egyedi igényeknek megfelelő funkciókat létrehozni.

Nagyobb különbségek lehetnek a között, hogy mennyire egyszerű, vagy nehéz egy ilyen fejlesztés kivitelezni.

Komplexitás

Általánosságban véve elmondható, hogy komplexebb projektekre kevésbé szeretnek CMS-eket használni. Egy igazán részletes specifikációkkal rendelkező webshop esetén, ahol előre láthatóan a projekt nagy része egyedi fejlesztés lenne, nem biztos, hogy érdemes CMS-t használni.

Illetve, nem egyformán. Változhat, hogy melyikkel mennyire könnyű komplexebb rendszereket létrehozni.

Keresőoptimalizálás

A keresőoptimalizálás alapvetően nem attól függ, hogy milyen CMS-t használtunk, a Google nem fog több, vagy kevesebb pontot adni pusztán azért, mert WordPress, vagy Joomla weboldalra ruháztunk be.

Ennek ellenére, bizonyos tartalomkezelők nagyon nagy mértékben lehetnek a segítségünkre abban, hogy a keresőoptimalizálás technikai elemeit egy olyan ember is rendben tudhassa, aki nem kifejezetten keresőoptimalizálással foglalkozik.  

Biztos, hogy érdemes CMS-t rendelnünk?

Talán kicsit meglepően hangzik mindennek fényében, amit eddig leírtunk, hogy a válasz az, hogy nem feltétlenül. Tartalomkezelő rendszer használata akkor válik indokolttá, amennyiben az oldalunkon tartalmakat szeretnénk gyakran módosítani.

Nagyon sok kisebb, céges bemutatkozó weboldal van, és meg merném kockáztatni, hogy ezeknek  több, mint 50%-a ilyen: nincs szükség arra, hogy tartalmakat módosítsanak rajta gyakran. Fel vannak sorolva a szolgáltatások, az elérhetőségek, a bemutatkozó szövegek, és ezzel gyakorlatilag ki is merülnek az igények. Ha néha meg kell változtatni valamit, akkor azt az oldal készítője megteszi pár perc alatt, fél évente egyszer. 

Azt mindenképp érdemes észben tartanunk, hogy azzal eleve nem veszíthetünk, ha egy CMS platform alá rendeljük az oldalunkat. Ugyanis, később mégis előjöhet a tartalommódosítás kérése, és ekkor gondban lehetünk majd.

Én mindig úgy szoktam dolgozni, hogy alapból CMS-t használok minden egyes kisebb weboldalamhoz. És ha később jön ez az igény, akkor kialakítok az ügyfelem számára egy optimális adminisztrátori felületet is, illetve, azt személyre szabom neki.

A válasz a címben szereplő kérdésre röviden az: amennyiben később reális esély lenne arra, hogy a weboldalunk fejlesztéseken menne keresztül, akkor mindenképp.

Mik a leggyakrabban használt CMS-ek? Hogyan válasszunk?

Érdemes lehet azt meggondolni, hogy amennyiben a fentiek fényében CMS-t szeretnénk használni, mik a jellemző lehetőségeink. A felsorolt szempontok alapján hogyan lehetne őket értékelni, illetve, miket érdemes tudni ezeknek az elterjedtségéről, használatáról.

WordPress

2003-ban jelent meg az első verziója, ma pedig már az összes weboldal 33-35%-át ez a motor szolgáltatja. Eredetileg egy blogmotornak tervezték meg, viszont ma már jóval szélesebb a funkcionalitása: weboldalakat, vagy komplett webáruházakat is készítenek vele. Nem csupán tartalomkezelő, hanem egyben keretrendszer is. Nyílt forráskódú, tehát képesek lehetünk a kódot is szerkeszteni igény esetén.

Ha a piaci részesedését nézzük az összes CMS-en belül, akkor 60,4%-ot kap egymaga.

A WordPress sikerességét mutatja, hogy olyan cégek használnak ilyen motor alatt futó weboldalt, mint a BBC America, a New Yorker, Sony Music, vagy Svédország hivatalos weboldala.

A WordPress előnyei

A WordPress elterjedtségének legfőbb oka talán az, hogy felhasználóbarát. Mivel alapvetően ingyenes, ezért kiváló lehetőséget nyújthat arra, hogy valaki ingyen weboldalhoz juthasson általa, csupán egy domainre, és egy tárhelyre lehet szükségünk ahhoz, hogy használhassuk. Ami pedig igazán népszerűvé teszi: nem kell hozzá programozói tudás, bárki képes lehet honlapot készíteni magának vele. Nagyon könnyedén lehet installálni, és pillanatok alatt lehet egy működő weboldalunk. Nagyon sok esetben egy cPanel tárhelyen van külön a számára fenntartott telepítő is.

A WordPress elterjedtségéből adódóan nagyon jó Communityvel rendelkezik. Mivel rengeteg ember használja, abban az esetben, ha nem értünk valamit, a Google megfelelő használatával jó eséllyel választ kapathatunk a kérdéseinkre.

Szintén az elterjedtségének köszönhető, hogy rengeteg kiváló sablon, és bővítmény létezik hozzá, jelenleg több, mint 56 ezer. Még az ingyenes bővítmények között is vannak szenzációsak, ilyen például a Yoast SEO, ami talán a legjobb keresőoptimalizálási bővítmény, amit valaha készítettek. Ezeknek a bővítményeknek a megfelelő használatával szinte bármilyen igényeknek megfelelő weboldalt elkészíthetünk.

Nem csupán weboldalakat, hanem webáruházakat is készítenek vele: az úgynevezett WooCommerce WordPress bővítmény pontosan erre való. Ez olyannyira sikeres a maga nemében, hogy a WordPress alapú webáruház jellegű oldalak 93%-án van jelen. Még az ingyenes verziója is rengeteg mindent tartalmaz, amire szükségünk lehet, és ha kicsit hajlandók vagyunk fizetni, akkor prémium webáruházunk lehet.

A WordPress hátrányai

A WordPress hátránya, hogy szinte mindenért fizetnünk kell majd, amennyiben egy kicsit igényesebb weboldalt szeretnénk saját magunknak tudni. Vannak ingyenes sablonok is, viszont amennyiben minőségi weboldalt szeretnénk, ami felveszi a versenyt a konkurenciával, netán még ki is tűnik belőle, akkor a sablonért pénzt kell majd kiadnunk.

A bővítményekkel ugyanez a helyet: vannak például kapcsolati űrlap-bővítmények. Ezek egy alap funkcionalitást biztosítanak, de általában nem elegendőt, mint amire szükségünk lenne végső soron. Amennyiben egy visszaigazoló e-mailt kellene küldeni az űrlap kitöltőjének, valamint erről egy értesítőt nekünk, akkor az pénzbe fog kerülni.

Ha egy Google Recaptcha-t szeretnénk integrálni az űrlap alá, akkor az is.  És ami a legrosszabb: ezek a bővítmények sokszor egymástól külön vásárolhatók meg. Lehetséges, hogy ahhoz, hogy egy feladatot ki tudjunk vitelezni, 2-3 bővítményt is meg kell vennünk. Ha egy másik projektet raknak elénk, akkor az eddig megvásárolt bővítmények talán nem érnek majd semmit. Ilyenkor rendszerint az ügyfelünknek kell ezeket az új pluginokat kifizetni, és nem fogja érteni, hogy egy kisebb módosításért miért kérnek el tőle 20.000 forintot.  

Ezen felül, ne felejtsük el azt sem, hogy egy ha egy bővítményt megvásárolunk, akkor az csak addig fog működni, amíg az elavulttá nem válik. A legtöbb bővítmény-készítő maximum egy évig ad támogatást, a következő projekjeinkre ugyanúgy meg kell majd vásárolni ezeket.

A WordPress weboldalak alapjáraton lassabbak, mint a legtöbb, egyéb motor. Ez abból ered, hogy nagyon vizuálisra próbálták megcsinálni, annak érdekében, hogy programozói tudás nélkül, egy műszerfalon értékeket állítgatva lehessen vele dolgozni. Ez pedig az optimalizáltság rovására mehet.

Ezzel a CMS-el nehezebb egyedi fejlesztéseket kivitelezni. Nagyon sok CMS megfelelő személyre szabása igényel valamennyi programozói tudást, viszont ennek eredményeként összehasonlíthatatlanul rendezettebb, és igényesebb struktúrával bírhatnak.

A WordPress biztonsági szintje az egyik legrosszabb minősítést kapta. Ennek például az az oka, a jelszavak tárolására rossz Hashinget használ, és alapból akárhány bejelentkezési kísérlet engedélyezett az oldalon.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeken ne lehetne módosítani valamilyen módon. Van rá lehetőség, hogy olyan bővítményeket használjunk, amelyek a betöltési időt fogják csökkenteni, valamint a biztonsági kockázatokat csökkentik, viszont tartsuk észben, hogy mindez pénzbe fog kerülni.

Joomla

A Joomla szintén egy széles körben használt tartalomkezelő, ez minősül a legszélesebb körben használtnak a WordPress után. Szintén nyílt forráskódú, és hasonlóan keretrendszer is egyben, nem csupán CMS. A WordPressel ellentétben MVC alapú, ami sokkal kedvezőbb lehet egyedi fejlesztések kivitelezése esetén. Bonyolultságát tekintve bonyolultabb, mint a Wordpress.

Szintén elmondható, hogy számos előre elkészített bővítmény, és sablon létezik hozzá.

A Joomla 2005-ben jelent meg először, és a sikerességét mutatja, hogy 5,2% piaci részesedéssel rendelkezik az összes CMS közül, ami szintén nem minősül alacsonynak.

A sikerességét mutatja, hogy olyan cégek használnak Joomla-alapú weboldalt, mint az IKEA, a Harvard University, a Lipton, vagy a LINUX hivatalos weboldala.

A Joomla előnyei

A Joomla szintén nagyon felhasználóbarátnak mondható, és ráadásul ingyenes is. Könnyű vele tartalmakat módosítani, létrehozni. Legyen szó akár bejegyzések szerkesztéséről, létrehozásáról, egy képgaléria módosításáról: nagyon könnyedén, és pillanatok alatt elérhetjük azt, amire szükségünk lenne.

Azok számára, akik kicsit jobban hajlanak a programozás, és kódolás irányába, szintén egy nagyon kiváló lehetőséget fog biztosítani. Habár kevesebb tartalomkezelő eszközzel bír alapból, kicsi tudással, és energia befektetéssel teljes mértékben elérhetjük azt, amit szeretnénk.

Szintén vannak sablonok, és bővítmények alapból hozzá, sőt, e-kereskedelmi platformnak is megfelelő, ugyanis rengeteg plugin található, ami ilyen téren segít kiszolgálni minket.

A Joomla hátrányai

Mivel a Joomla-t sokkal kevesebb weboldalon használják, mint a WordPresst, ezért kisebb is a támogatottsága. Ez abban nyilvánul meg, hogy rosszabb a dokumentáció hozzá, kevésbé fogunk valamire a Google keresőjében választ találni, amennyiben elakadunk.

Ezen felül, kevesebb bővítmény, és elérhető sablon van hozzá. Szintén elmondható az, hogy nagyon sok a fizetős bővítmény, ahogy ez így van WordPress esetén is.

Drupal

A Drupal egy szintén nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer, A Drupal számít a legbonyolultabbnak, amennyiben a WordPressel, és a Joomlával szeretnénk összehasonlítani.

Ez a CMS 3,4%-os piaci részesedéssel rendelkezik, és ezzel a harmadik legnépszerűbb tartalomkezelő rendszernek mondható el.

A Drupal sikerességét mutatja, hogy ezzel a tartalomkezelővel készítették a Tesla, Pinterest, Warner Music, vagy az Ausztrál kormány hivatalos oldalát.

A Drupal előnyei

A Drupal tartalomkezelő rendszer egyik hatalmas előnye, hogy mivel sokkal inkább igényel kódolást a használata, könnyedén használható fel komplex, nagyobb applikációk készítésére, jobb a személyre szabhatóság. A WordPress, és Joomla esetén problémák adódhatnak nagyobb látogatószám esetén, míg a Drupal esetén ezzel nem lehet probléma.

A többnyelvű funkcionalitás eléréséhez nem szükséges bővítményeket használni, ez alapból a Drupal részét képezi.

Ha a biztonsági szintjét szeretnénk elemezni, akkor azt mondhatnánk, hogy a Drupal nagyon jó értékelésekkel látható el, összehasonlíthatatlanul jobb ilyen téren, mint például a WordPress. Ezen felül rendelkezik egy beépített jogosultságkezelő modullal, ami kiváló flexibilitást nyújt a megfelelő hozzáférések megadása terén.

Mivel egy népszerű CMS-ről van szó, ezért nagyon jó közösséggel rendelkezik, és erről is el lehet mondani, hogy  gyorsan fejlesztik, valamint javítják a hibáit.

A Drupal hátrányai

A Drupal talán egyik legnagyobb hátránya, hogy nehezebb vele dolgozni. Szükség van arra, hogy a kódba nyúlva azt szerkeszteni tudjuk, az előző két tartalomkezelővel összehasonlítva elmondható, hogy ennek a legnehezebb a megtanulása. Illetve, kevesebb sablon, és bővítmény található hozzá.

Mivel eredetileg nem kifejezetten felhasználók, hanem fejlesztők számára találták ki, ezért nem mondható annyira felhasználóbarátnak a kezelőfelülete.

Szintén kijelenthető, hogy rengeteg bővítményért, vagy sablonért fizetni kell, de ez az előző két esetben is sokszor így volt.

Ezen felül, a Drupalnál a verziózás nehezebben megy. ha 8-ról 9-re akarunk tenni egy applikációt, akkor az sokkal körülményesebb lehet vele, mint más tartalomkezelők esetén.

Shopify

A Shopify egy 2004-ben létrehozott, kifejezetten kereskedelmi célokra létrehozott tartalomkezelő rendszer, tehát mindenképp e-commerce applikációnak megfelelő. Rengetegen használják manapság az általa nyújtott lehetőségeket, bérlés kapcsán lehet igénybe venni. 

A Shopify 2,7%-os piaci részesedéssel bír.

A sikerességét mutatja, hogy olyan márkák adták hozzá a nevüket, mint a Bulletproof, Heinz, vagy a BBC.

A Shopify előnyei

A Shopify rengeteg ingyenes sablonnal, és bővítménnyel rendelkezik, egy kifejezetten jó lehetőség, amennyiben valaki egy webáruházat szeretne készíteni. A webshopok kinézete teljesen személyre szabható attól függően, hogy milyen a tevékenységünk, vagy a márkánk: igaz, ha ismerjük a HTML, és CSS alapjait, jobb eredményeket érhetünk el.

Amennyiben Shopify-t szeretnénk használni, nem lesz szükségünk arra, hogy Hostingot vásároljunk magunkak, ugyanis ez alapból adott a használatakor. Ez olyan szempontból előnyös, hogy nem kell hosszadalmasan utánajárni, hogy milyen hostingra lenne szükségünk, ami például WordPress oldalak esetén nem egyértelmű. Ebből adódóan a Shopify webáruházak gyorsan is működnek.

Kifejezett előnye, hogy lehetőség van akár Facebookon, Amazonon, mobil applikációkon, tehát számos helyen árulni a termékeinket.

Nem csupán fizikai termékek, hanem szolgáltatások is egyaránt árulhatók rajta.

A Shopify hátrányai

A Shopify fizetős, van ingyenes trial verziója is, azonban minden hónapban kell fizetnünk azért, hogy a webáruházunk működni tudjon. Attól függően, hogy mire fizetünk elő, ez jelenleg minimum havi 9 dollárunkba fog kerülni.

A Shopify nem rendelkezik e-mail hostinggal. Ez az jelenti, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy az e-mail címünkbe rendesen belefoglaljuk az üzleti nevünket a professzionalitás érdekében. Az például megtehető, hogy egy gmail-es fiókot jelenítünk meg, gremmedia@gmail.com néven, viszont arra nem lenne lehetőség, hogy info@gremmedia.hu jelenjen meg a felhasználók számára.

Amennyiben egyedi fejlesztéseket szeretnénk létrehozni, az nehezebb lesz, ugyanis nem a PHP nyelvet, hanem csupán egy ahhoz hasonlót használ alapból.

Az alap webáruház, amit viszonylag kevés pénzért megrendelhetünk, csupán nagyon minimális funkciókkal bír, amennyiben jobbat szeretnénk ilyen téren, az többe fog kerülni.

Magento

Egy nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer, amelyet kifejezetten webáruházak készítésére terveztek, és ez olyannyira igaz, hogy manapság ez számít a legkomolyabb webáruház-platformnak. Először 2008-ban jelent meg,

A teljes piaci részesedés 1,8%-át viszi a Magento.

Sikerességét mutatja, hogy olyan márkák fel merték vállalni, mint a Liverpool, Ford, vagy a Landrover.

A Magento előnyei

Amennyiben olyan webáruházat szeretnénk készíteni, ami PONTOSAN azt tudja, amire az ügyfelünknek szüksége lenne, akkor jó eséllyel Magento webáruház lesz az, ami ennek a kritériumnak meg fog felelni. Hasonlíthatjuk akár össze a Shopifyval vagy a WooCommerce-vel, ő fogja nyerni a versenyt.

Nagyon jó Communityvel rendelkezik, és kifejezetten jól bírja a nagyobb látogatottságot is. Az általa nyújtott kifejezetten e-kereskedelmi célú sablonok, és bővítmények hatalmas flexibilitást biztosítanak minden téren.

A Magento több, mint 50 féle fizetési metódust támogat alapból.

A Magento hátrányai

A Magento óriási, talán egyik legnagyobb hátránya, hogy-habár, van ingyenes verziója is-a pro verziója több, min 4 millió forintba kerül. Az enterprise verziója, tehát a pro-pro verzió pedig még ennél is sokkal többe, igaz, ez már csak nagyon spéci webshopok esetén jöhet elő.

A Shopify-nál semmit nem kell gondolkodnunk a hostingon, ellenben a Magento estén ez problémás lehet, a hagyományos hosting szolgáltatások nem feltétlenül felelnek meg számára.

A Magento webáruházak hatalmas hátránya, hogy viszonylag lassúak, legalábbis az ingyenes verzióban.

OpenCart

Az OpenCart-ot 1999-ban fejlesztették ki, egy nyílt forráskódú e-commerce platform. Az OpenCart ingyenes, nagyon hasonló a WordPress kezelőfelületéhez.

A teljes piaci részesedése a tartalomkezelőkön belül 0,9%.

Az OpenCart előnyei

Alapvetően egy szimplán használható, tanulható, és személyre szabható szisztémáról beszélünk. Könnyed, ebből adódóan gyors betöltési idővel bír, valamint számos shipping, payment metódus elérhető alatta.

Készültek hozzá sablonok, és bővítmények ingyen, melyek közül lehet választani. Az OpenCart alapú webáruházak általában nem számítanak drágának.

Az OpenCart hátrányai

Itt is gyakran előjön az a probléma, ami sok másik egyéb CMS esetén: a jobb kiegészítőkért fizetnünk kell. Nagyobb terheléseket nem bír el, ha látogatók tömkelegét szeretnénk kiszolgálni, akkor lehet, hogy nem olyan jó választás.

Blogger

A Bloggert kifejezetten blogolásra találták ki, egy ingyenes tartalomkezelő, amivel könnyedén hozhat létre bárki saját maga számára egy blog-platformot.

A Blogger a tartalomkezelőkön belül jelenleg 1,3% piaci részesedéssel bír. Annak ellenére, hogy kisebb a piaci részesedése, mint az eddig bemutatott tartalomkezelőknek, már 1999-ben megjelent.

A Blogger előnyei

A Blogger esetén nem szükséges a hostingért fizetnünk. Mivel ezt a platformot maga a Google készítette, ebből adódóan az oldalaink indexelése is gyakorlatilag azonnal meg fog történni, nem kell erre várnunk: jobb keresőoptimalizálási szempontból. Nincs szükség biztonsági mentésekre, mert azokat alapból csinálnak az oldalunkról.

A Blogger hátrányai

A Bloggernek hátránya, hogy az oldalak mérete 1 MB-os nagyságra limitálva van. Picit nehezebb rajta eligazodni, ugyanis nincs hozzá olyan sok tutorial, és oktatóvideó készítve, mint más CMS-ek esetén.

Sok más tartalomkezelővel ellentétben nincs igazán lehetőségünk arra, hogy a bejegyzéseink URL-struktúráját módosítani tudjuk valamilyen módon.

A kommentek moderációja limitált, ami egyfajta hátrányt jelenthet más CMS-ekkel ellentétben.

OCTOBER CMS

Az OCTOBER CMS az én személyes kedvencem. Nem számít a legnépszerűbb tartalomkezelők közé, jómagam mégis ezt használom, ugyanis összeségében véve az egyik legjobb, és legkönnyebben személyre szabható tartalomkezelő-rendszernek tartom.

Egy nyílt forráskódú CMS, amely a legnépszerűbb, és legkeresettebb PHP oldali keretrendszerre épül, a Laravelre. Nagyon felhasználóbarát, igazából bármilyen projektet raktak eddig elém, mindig meg tudtam vele eddig csinálni azt, amire szükség lett volna. Ismerek olyan céget is, aki kifejezetten erre van ráállva, komplexebb ügyviteli rendszereket is készítettek már vele, pedig ilyet ritkán készítenek CMS-ek segítségével.

Az OCTOBER CMS előnyei

Az OCTOBER CMS kifejezetten magas biztonsági szinttel rendelkezik, ugyanis Laravelre épül, aminek hihetetlenül jó fejlesztői közössége van.

Kifejezetten szeretem benne azt, hogy teljes mértékben személyre szabható. Ez a funkcionalitási igényekre vonatkozik: a felhasználói felületen rengeteg alapértelmezett beviteli mező található, viszont ha valamilyen egyedire lenne igény, mondjuk egy térképes megjelelőre, az is teljes mértékben kivitelezhető vele.

A felhasználói felületet is teljesen személyre lehet szabni, ami nagyon sok CMS esetén nincs így: valaki panaszkodott már arra, hogy a WordPress, vagy a Drupal   felépítése  bonyolult volt számára. Az, hogy mit hova teszünk, csak rajtunk múlik.

Ha a komplexitását nézzük, akkor elmondható, hogy szinte bármilyen komplex applikációt el lehet vele készíteni. Ehhez meg kell tanulni a kezelését, és akkor semmilyen probléma nem merülhet fel, viszonylag gyorsan kivitelezhető lesz a munka, míg például WordPress esetén sokkal nehezebb lehet egy plugint átalakítani.

A CMS-hez alapból vannak bővítmények, és néhány kivételtől eltekintve ezek mind ingyenesek. Ezek között található például egy fordító bővítmény, aminek a segítségével már rengeteg többnyelvű weboldalt készítettem. Az oldalkereső plugin is nagyon jól meg van csinálva, teljesen beállítható rajta, hogy milyen adatokat szolgáltasson, ha keresünk. Például, csak a bejegyzéseinket, vagy csak a termékeinket. Azok közül is csak a publikáltakat.

Ha a fejlesztés gyorsaságát szeretnénk említeni, akkor elmondható, hogy hihetetlenül gyorsan lehet vele weboldalakat, és webáruházakat készíteni. Az elkészített bővítmények számával a munkára fordított idő folyamatosan csökkenni fog.

Mindebből-a bővítmények újra használhatóságából, a könnyű kezelhetőségből-adódóan viszonylag gyorsan lehet vele elkészíteni valamit, ezért nem fog többe kerülni egy oldal, mint egy WordPress weboldal.

Az OCTOBER CMS hátrányai

Az OCTOBER CMS hátrányai közé sorolható, hogy ahhoz, hogy tudjuk kezelni, ahhoz mindenképp érteni kell (nem kifejezetten magas fokon) a PHP programozáshoz. Tehát, olyan emberek, akik soha nem próbálkoztak még ilyesmivel, nem fogják tudni vele elkészíteni azt az applikációt, amire szükségük lenne.

Ahhoz, hogy a megfelelő bővítményeket létrehozzuk vele, szintén idő kell, még akkor is, ha ezek utána gyakorlatilag bármilyen egyéb projektünkön jól használhatók lesznek később.

Melyik a legjobb CMS a számunkra?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, véleményem szerint erre nem igazán lehetne korrekten válaszolni. Amennyiben kifejezetten webáruházat szeretnénk, akkor nyilván más opciók jöhetnek szóba, mint ha kifejezetten weboldalt akarunk üzemeltetni, vagy netán egy blogot. Ha webshopról lenne szó, akkor a Magento, Shopify, WordPress, OpenCart, Joomla, OCTOBER CMS jöhetnek számításba, abban az esetben, ha weboldalról lenne szó, akkor a WordPress, Joomla, Drupal, OCTOBER CMS, illetve, ha blogra lenne szükségünk, akkor ugyanezek, a Bloggerrel kiegészítve.

Meg merném kockáztatni, hogy egyik sem jobb mint a másik. Egy Magento webáruház például sokkal több pénzbe kerülhet, de tegyük fel magunknak a kérdést: biztosan szükségünk lenne Magento webshopra, amennyiben csak egy kisebb áruházat szeretnénk a vállalkozásunk számára, mondjuk Laptopot szeretnénk árusítani online?

Jómagam ismerek számos különféle céget, és mindenki más, és más rendszert használ. Valakik egyedi fejlesztésű CMS-eket, valakik valamelyik ismertebbek felé hajlanak. Ismerek olyan embert, aki a magyar piacon leginkább OpenCart webáruházak készítésével foglalkozik, és az egyik legsikeresebb webshop-készítő, pedig a Shopify, valamint a Magento sokak szerint jobb nála. Ő ezzel tud dolgozni, vannak ügyfelei, akik elégedettek a munkájával, és ez a lényeg, semmi más nem számít igazán.

Én például az OCTOBER CMS-t szerettem meg igazán, még annak ellenére is, hogy nem tartozik a legelterjedtebbek közé. Számomra flexibilitást nyújt, és mivel minden projektet el tudtam vele készíteni, ezért teljesen megfelel a számomra.

Amennyiben ezt a kérdést, hogy melyik a legjobb CMS a mi számunkra, úgy szeretnénk feltenni, hogy azt kérdezzük: melyiket lenne érdemes megtanulni, ha programozni szeretnénk, akkor azt mondom, hogy lényegében teljesen mindegy. Amennyiben valaki jól dolgozik, és képes az ügyfelei igényeit a megfelelő módon kielégíteni oly módon, hogy ez financiálisan megérje számára, akkor gyakorlatilag teljesen mindegy.

Amit érdemes észben tartanunk, hogy jó eséllyel jobban járunk azzal az elején, ha olyat tanulunk meg, amire van kereslet, ugyanis ha még nem vagyunk egyéni vállalkozónk, akkor valami olyasmit kell elsajátítanunk, amelyet valamilyen cégnél tudunk majd kamatoztatni. Én annak idején megtanultam a WordPress CMS-t, viszont sosem szerettem meg igazán, és a munkahelyemen nem is igen ragaszkodtak hozzá, hagyták, hogy az OCTOBER CMS-t használjam. A lényeg, hogy készüljön el a munka, és az ügyfelünk legyen elégedett. Igazából még jól ki is jöttünk financiálisan, ugyanis nem kellett mindig minden bővítményt drága pénzért megvenni, azokat én magam is el tudtam készíteni.

Mindig megéri-e ismert CMS-t használni?

Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy amennyiben egy weboldalt, vagy webáruházat szeretnénk rendelni, akkor feltétlenül megéri-e CMS-t használnunk a feladatra.

A válasz az, hogy nem feltétlenül, illetve, nem minden esetben. Minden egyes CMS-nek vannak hátrányai, és minél komplexebbnek ígérkezik egy projekt, általánosságban véve annál inkább érdemes CMS-ek helyett úgynevezett keretrendszereket használni, különösen komplex feladatok esetén pedig az egyedi fejlesztésű keretrendszerek jöhetnek igazán szóba.

De ne aggódjunk, az esetek nagy részében bőven megfelelő lehet egy ismert tartalomkezelőt használni. Ha szemléltetni szeretnénk: egy banki architektúrát jó eséllyel nem WordPressel, vagy OCTOBER CMS-el csinálnának meg, viszont még egészen komplex webáruházakat is lehet velük készíteni, amennyiben valaki ért hozzá. Van egy ismerősöm például, aki egy 10 millió forintos webshopot készít jelenleg WordPress tartalomkezelő-rendszer alatt, márpedig nem kicsi összegről van szó. Ő nyilván nagyon ért ehhez, igazi WordPress-specialista.

Összefoglalás

Véleményem szerint egyik CMS sem jobb, mint a másik. Mindegyiknek vannak előnyei, és hátrányai, és ha a különféle szempontok szerint szeretnénk őket értékelni, akkor-az itt leírtakat összefoglalva-nincs két egyforma. Mindegyiknek vannak előnyei, és hátrányai, az itt letisztázottak abban segíthetnek számunkra, hogy eldönthessük, hogy mi magunk melyiket szeretnénk megtanulni, illetve a weboldalunkat, webshopunkat melyikkel szeretnénk elkészíttetni.

módosítva: 2020-05-16