A legjobb árképzési módszerek, és stratégiák-a profit érdekében!

Hogyan lehet a termékeink, szolgáltatásaink árazását profi módon megoldani úgy, hogy a lehető legnagyobb nyereségre tegyünk szert?

Mikor valamit el szeretnénk adni az embereknek, akkor a legelső felmerülő kérdés mindig ez szokott lenni: mennyiért adhatnánk el mégis? Hiszen annak függvényében, hogy a termékeinket, szolgáltatásainkat milyen árképzési stratégiával, módszerekkel próbáljuk meg értékesíteni, nagyobb különbség lehet végeredményben a végső bevételeinket illetően.

Hiszen, ha túl olcsón adjuk a termékeinket, akkor nyilvánvalóan nem fogunk túl sok profitra szert tenni, ha viszont túl drágán, akkor senki nem fogja megvásárolni azokat. Alapvetően többféle árképzés is létezik, viszont minden árképzést érdemes tudatosan valamelyik típus szerint kialakítani.  

Ebben a cikkünkben az szerettük bemutatni, hogy hogyan működik a gyakorlatban mindez, milyen hatásos módszerek vannak ilyen téren.

Mik a jellemző árképzési módszerek?

Öt különféle ismert módszer lenne. 

1. Költségalapú árképzés

A költségalapú árképzés esetén a szerint kalkulálunk, hogy a termékek beszerzése, megtermelése milyen befektetésekkel jár számunkra. Tulajdonképpen az történik, hogy a szállítási, előállítási, és értékesítési költséghez adjuk hozzá a várt nyereséget. Árrésnek nevezzük a termék költsége, és eladási ára közötti különbséget.

A kiskereskedelemben, magánvállalkozásokban igen gyakori árképzési forma.

2. Igazodó árképzés

Igazodó árképzésről beszélünk akkor, ha az árainkat a konkurenciának figyelembevételével szabjuk meg. Leggyakrabban akkor használják, mikor érvényesülni szeretnének valahogy a piacvezető konkurens cég mellett: valamivel alacsonyabb árazást próbálnak meg belőni annak érdekében, hogy az erősebb márkával szemben érvényesülni tudjanak.

Ennek eredményeképpen, ha a piacvezető márka emeli az árakat, akkor mi is emelni fogjuk, ha az csökkenti, akkor jó eséllyel a követők is ugyanígy fognak tenni.

3. Keresletalapú árképzés

A kereslet-vezérelt árképzés lényege, hogy az árainkat annak megfelelően próbáljuk meg kialakítani, hogy mennyire keresett az adott termék jelenleg a piacon. Ez természetesen az idővel változhat, például a koronavírus idején számos termék kereslete megnőtt, így azok drágultak is (pl.: szájmaszk).

4. Presztízsalapú árképzés

Talán elsőre furának tűnik, de sokszor bevált stratégia magasabbra árazni a termékeinket-csupán a márkánkra, és a presztízsünkre hivatkozván. Gondoljunk a nagy kólakísérletre, melyben kiderült, hogy az emberek akár többszörös árat is képesek olyasmiért fizetni, ami nem számít lényegesen jobbnak teljesítményét tekintve.

5. Ideális árképzés

Az ideális árképzés az, amit mindenki meg szeretne valósítani: a maximális profitot jelentő árképzés. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükséges a piac beható ismerete, tisztában kell lenni annak keresleti, valamint kínálati viszonyaival.

A módszer a mikroökonómiából ismert marginális módszert használja, azaz azt a pontot keressük, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel. Ennek kiszámítása viszont nehézkes, ugyanis profi adatelemzést igényel, csupán nagyobb vállalatok engedhetik meg magunknak-ugyanis az ő esetükben jó eséllyel megtérül a kutatásba fektetett munka.

Milyen árkedvezmények vannak?

Nagyon sokszor azzal próbálhatjuk meg az eladást serkenteni, hogy különféle árkedvezményeket próbálunk meg biztosítani a vásárlóink számára. Milyen jellemző módszerek vannak erre?

1. Mennyiségi kedvezmény

A mennyiségi kedvezmény (rabatt) lényege, hogy abban az esetben, ha többet vásárolnak tőlünk, valamilyen kedvezményt adunk. A leggyakoribb példa erre a „kettőt vehet, hármat vihet” szituáció, de sokszor használt még ezen felül a százalékos módszer is: ha mondjuk 100-at rendelnek, akkor 90%-os áron adjuk a terméket, ha 200-at, akkor 80%-on, és így tovább.

2. Skontó árengedmény   

A skontó lényege, hogy abban az esetben, ha a végső határidő előtt számlakiegyenlítés történik, akkor kedvezményt ajánlunk fel, ugyanis ez a vállalatunk pénzügyi likviditását növelni fogja: az idő előtt kézhez kapott összeget már fel is használhatjuk arra, amire csak szeretnénk.

3. Szezonális kedvezmény

Nagyon gyakori ez szolgáltatások kínálatakor: egy hotelben, vagy fodrásznál nagyon változó lehet, hogy mikor jönnek a vendégek, páciensek. Annak érdekében, hogy a kihasználatlan holtidők csökkenjenek, és az érkezési ütem egyenletessé váljon, azokban az időszakokban, mikor jellemzően kevesebben jelentkeznek, hajlandók vagyunk olcsóbban adni a szolgáltatásainkat.

4. Beszámításos kedvezmény

Ez használható abban az esetben, ha egy cég a fogyasztói lojalitását szeretné erősíteni. Például, egy laptop-kereskedő felajánlja a vevőinek, hogy a viszonylag jó állapotban levő, tőlük vásárolt számítógépekért cserébe olcsóbban vehetnek egy másikat.