Mennyit veszíthetünk azon, ha nem többnyelvű weboldalunk van? +10 tipp

Sok alkalommal, mikor az ügyfeleink weboldalakat szeretnének rendelni, azon gondolkodnak, hogy megérné-e egy olyan weboldalra, webshopra beruházni, amelyik több nyelven is elérhető. Ez természetesen igaz a weboldal statikus részeire is (menük, lábléc szövege, stb…) és igaz annak dinamikus, tehát admin felületről módosítható elemeire is: a blogbejegyzésekre, a termékek, szolgáltatások leírására. Hiszen így lesz a weboldalunk teljesen többnyelvű.

Egy ilyen weboldal, webshop természetesen valamivel többe kerülhet, viszont érdemes azon mérlegelni: vajon megéri-e egy picit több pénzt kiadni a kezeink közül, hogy ez megvalósuljon? Visszahozza-e az „árát”? Ennek kapcsán szerettem volna néhány érvet összegyűjteni.

Mi az a vevőmegtartási ráta?

Ahhoz, hogy a gondolatmenetet megértsük, érdemes ezt a fogalmat tisztáznunk. A vevőmegtartási ráta egy mutató, amely a vevők általános elégedettségét méri. Annak adja meg a százalékban kifejezett mértékét, hogy a vásárló vevőink hány százaléka vásárol még a mi cégünknél, tehát választja a konkurencia helyett a mi szolgáltatásunkat következő alkalommal is. Korábban írtunk már erről egy cikkünkben, és mint általános megállapításként tehettük azt, hogy bizonyos ágazatokban a vevőmegtartási ráta 5%-os növekedése akár 25-30%-al is megnövelheti a vállalkozás jövedelmezőségét.

Ebből érezhető, hogy mekkora jelentősége van manapság ennek. Tény, és való: pontosan ez az oka annak, hogy a nagyvállalatok között az ügyfelek 1%-áért is óriási küzdelem folyik. Komplett marketingügynökségeket alkalmaznak azért, hogy egy ilyen kicsi hányadot megszerezzenek maguknak.

Ennek miért van jelentősége itt?

Gondoljunk bele például abba a ténybe, hogy Budapest teljes lakosságának nagyjából 3-4%-a külföldi. Ha picit jobban visszaemlékszünk azokra az alkalmakra, mikor Pesten jártunk, akkor nem is tűnik olyan elképzelhetetlennek ez a számadat: mikor útbaigazítást kértünk valahol, akkor az esetek egy jelentős részében az volt a válasz, hogy „Sorry. I Don’t speak Hungarian”.

Ha az egész országra nézzük ezt a számadatot, akkor nagyjából elmondható, hogy a hazánkban tartózkodó külföldiek aránya 1,6%.

Most gondoljunk arra, hogy ha beírjuk a keresőbe azt, hogy „Budapest gyorsétterem”, akkor az első 10 találatból hány olyat fogunk látni, amelyik minimum két nyelvű. Nálam mindössze 2 weboldal volt ilyenre megcsinálva. Most írjuk be a keresőbe azt, hogy „Laptop vásárlás Budapest”. Még a fizetett hirdetések között sem találtam az első 10-ben egyet sem, ami két nyelvű arhitektúrával bírt volna.

Most gondoljunk bele, abba, hogy a legtöbb, viszonylag nagy forgalmú webáruház mekkora lehetőséget veszít az által, és mennyi ügyféltől esik el, hogy nincs két nyelvű weboldala. Ha egy külföldi rákeres a saját nyelvére országunkban ezeknek a megfelelőire, akkor olyan weboldalakra téved majd, amit eleve esélye sincs megérteni. Budapesten az emberek 3-4%-a, de országos szinten a potenciális ügyfelek 1,6%-a szinte senki által nincs elérve a piacon. Rengeteg olyan pénz hever az asztalon, ami csak arra várna, hogy valaki felmarkolja, és senki nem teszi.

Ez természetesen, azért nem feltétlenül ilyen egyszerű. A vállalkozásunk ágazatától, attól, hogy országos szinten kínálunk valamint, vagy csupán lokálisan (gyorsétterm) változhat, hogy pontosan mennyi potenciális ügyfélre tehetnénk szert, viszont érezhető, hogy van jelentősége a kérdésnek.

Mennyi lehet ez számszerűsítve?

Ha mondjuk, a Pesti gyorséttermünk csupán 1%-al növeli meg a visszatérő vevők számát, akkor az nagyjából 5%-al fogja megnövelni a teljes bevételeinket. Egy kisebb Pesti gyorsétteremnek lehet évi 100 milliós bevétele, vagyis azzal, hogy kétnyelvűre csináljuk meg a weboldalunkat, plusz 5 millió forintot nyerhetünk, éves szinten. Ez nyilvánvalóan kifizetődő lehet, mert egy webáruház két nyelven való elkészíttetése nem fogja ennyivel megnövelni a projekt költségeit.

Ezen felül, gondoljunk a híres Pareto-elvre, a 80-20-as szabályra. Ez azt mondja ki jelen esetben, hogy a vevőink pici hányada, mondjuk 20%-a fogja a bevételeink 80%-át hozni számunkra. Habár itt jóval kisebb, legfeljebb 3-4%-ról van szó, azért elmondható, hogy a külföldi ügyfelek általában gazdagabbak, és hajlandóbbak lehetnek több pénzt nálunk hagyni. Egy értékesebb szegmensről beszélünk, ha úgy tetszik.

Egy szimpla, bemutatkozó weboldal árán mondjuk 30-50 ezer forintot emel az, hogy két nyelvűre csinálják meg, a hátsó admin felülettel együtt, ahol mi magunk is szerkeszthetjük angolul/magyarul a szolgáltatásaink leírását. Egy webáruház esetén többe kerülhet a kétnyelvűsítés, de ne feledjük: 200 ezer forintos webáruház, és akár 10 milliós webáruház is létezik. Egy komplexebb webshop esetén ez komolyabb árat is megüthet, viszont egy 10 milliós webshop nyilván okkal kerül ennyibe, és a bevételeivel arányosan fog megtérülni minden munka.

Miért lehet még előnyös a két nyelvű weboldal?

Abban az esetben, ha éppen nem a külföldi potenciális ügyfeleink vacillálnak azon, hogy honnan rendeljenek valamint, szintén sokat számíthat az, ha a weboldalunk több nyelven van elkészítve, és ez jól láthatóan megjelenik. Ez ugyanis professzionalitást, és igényességet fog sugározni rólunk, és azt mutatja majd, hogy komolyan vesszük a hivatásunkat. Ez pedig azért lehet nagyon előnyös, mert még olyan ügyfeleket is segíthetünk megnyerni, akik teljesen értik a weboldalunk nyelvét alapból is.

Mire érdemes odafigyelnünk a többnyelvű weboldalak esetén? Tippek, és tanácsok

Alapvetően sok jó tanács van, amit érdemes lehet megfogadnunk többnyelvű weboldalak készítése esetén. Ezek sok alkalommal segíthetnek nekünk abban, hogy magasabb konverziót, tehát megrendelést, üzenetküldést produkáljon az oldal. Én ezt a kis listát át szoktam futni, mielőtt kiadok a kezeim közül egy ilyen munkát.

1.Ne legyen fixált az alapértelmezett nyelv

Gyakori hiba lehet, hogy az alapértelmezett nyelvként egy adott fix nyelvet, mondjuk a magyart állítjuk be. Ez azért butaság, mert azok az emberek, akik nem értenek ezen a nyelven, nem lesznek kíváncsiak a magyar nyelvű változatra. Arra érdemes törekednünk, hogy mindig annak a függvényében jelenjen meg magyarul egy weboldal, hogy a felhasználó magyar-e, tehát, ha a böngészője alapból magyar nyelvű, akkor magyarul, ha pedig nem, akkor angolul, vagy a saját nyelvén.

2.Hogyan készíthetünk többnyelvű weboldalt?

Ez természetesen attól függ, hogy milyen weboldallal rendelkezünk. Amennyiben WordPress oldalunk lenne, akkor a Poedit program lehet ebben segítségünkre. Jómagam is készítettem már WordPress weboldalakat, és nekem az a meglátásom, hogy összeségében véve nem kevés manuális munkába kerül egy tényleg jól kinéző, és esztétikus weboldal elkészítése ezzel a programmal.

Jómagam OCTOBER CMS-t használok a legtöbb projektemhez. Az OCTOBER egy nagyon jó tartalomkezelő rendszer, és könnyen implementálható rá fordító plugin, amivel villám gyorsan lehet dolgozni, és teljes mértékben kielégíti az igényeket weboldalak, és webáruházak esetén is. Az admin felület például így néz ki, ahol a többnyelvű tartalmakat lehet megadni:

3.Zászlót használjunk, vagy nyelveket?

Ennek a mérlegelése rajtunk múlik. A zászlók kinézete összeségében véve frappánsabb, és sokkal feltűnőbb, viszont van egy hátránya: egy országban akár több elterjedt nyelv is lehet. Tehát, érdemes mindenképp olyan zászlót használni, ami kizárólagosan elterjedt fő nyelve egy országnak. Ha svájci a weboldalunk, akkor a francia nyelvet egy francia zászlóval tüntessük fel.

Zászló használata esetén fontos, hogy az aktuális nyelvű zászlót nem feltétlenül muszáj megjelenítenünk. Például, ha angol a weboldalunk, akkor csak a magyar zászló legyen látható, és fordítva.

4.Ne csupán a szöveg többnyelvűségére figyeljünk

A szöveg többnyelvűségét általában nem nehéz elkészíteni. Ennek ellenére, gyakran hibát jelenthet többnyelvű weboldalak esetén, hogy a képek nem a megfelelően vannak elkészítve a nyelvtől függően. Itt nem csak a képen szereplő feliratokra érdemes odafigyelni, hanem a kép elemeire is: egy kínai étterem weboldalán magyar nyelven elégedett magyar emberek egyenek rizstésztát, míg kínai nyelven kínaiak érezzék jól magukat.

5.Figyeljünk az esztétikára

Az esztétikai problémák abból eredhetnek, hogy míg egy adott nyelven igényesen vannak megalkotva a tartalmaink, és a szövegek hosszai illemek a stíluslapjainkhoz, addig más nyelven ez nem feltétlenül lesz igaz. Például, egy gomb esetén, ha túl hosszú a szöveg, akkor az kilóghat jobb oldalt a gombunkról. Vagy csak szimplán nem lesz esztétikus a képek, és a szövegek elrendezése, arányossága más nyelvek esetén.

6.A keresőoptimalizálást se hagyjuk figyelmen kívül

Nem csupán a szöveges tartalmaink lehetnek érdekesek, hanem a meta leírásaink, és a meta címeink az egyes aloldalakon. Ezeknek azért van fontos szerepük, mert a Google keresőjében való kereséskor ezek fognak megjelenni a felhasználónak, és ha a mi találatunk fordított, akkor szinte biztos, hogy a mienkre fognak rákattintani azok helyett, akik nem fordították a meta elemeiket.

Ezen felül érdekes kérdés lehet, hogy érdemes-e az URL-eket többnyelvűre kialakítani. Megérheti, ugyanis ez esetben informatívabbak leszünk idegen nyelvűek számára, viszont a keresőoptimalizálást ronthatja az, hogy az erősítő linkek különböző URL-ekre fognak érkezni, ugyanazon tartalom esetén is.

7.A tipikus hiba: a kereső

A keresővel az a legfőbb probléma lehet, hogy bizonyos tartalmaink esetén nem ad ki találatot, csak az alap nyelvű weboldal esetén. A keresőnek-és erről meg kell győződnünk, különösen webáruházak esetén- a lehető legjobb eredményt kell nyújtania különböző nyelvű tartalmakra is.

8.Extrém helyzet: a bal-és jobboldali olvasás

Elég ritkán fordul elő összeségében véve, hogy egy olyan fordított weboldalt kell készítenünk, ahol az egyik nyelv nem a szokásos balról jobbra olvasást követi. Van erre is példa, a Facebook magyarul:

és a Facebook perzsa nyelven:

9.Google fordító

Természetesen, a többnyelvű weboldalak elkészítése több munkát igényelhet, ha igényesek szeretnénk lenni. A statikus tartalmainkat nekünk kell elkészíteni, amelyeket nem az ügyfél fog megadni, hanem mi magunk első körben, és nem mindig feltétlenül érdemes a Google fordítójára támaszkodnunk.

Például, egyszer, mikor úgy fordítottam le egy weboldalt angolra, hogy gondolkodás nélkül minden szöveget lefordítottam a Google fordítójának segítségével, akkor vettem észre, hogy a „kapcsolat” szót, mint menüpontot „relationship”-nek fordította, ami természetesen hiba, hacsak nem egy párkapcsolati tanácsadó weboldalról lenne szó.

10.A nyelvválasztó legyen jól látható helyen

Ezen felül fontos, hogy a nyelvválasztó mindig legyen jól látható helyen. Nem kell a fő menüsorba betenni, rendszerint nem is oda kerül, viszont ne túlozzuk el a méretét, ne legyen például akkor, mint egy menüpont. Nem arra akarjuk rávenni a látogatóinkat, hogy direkt kattintsanak rá, elegendő, ha azok az emberek észre veszik, akik kifejezetten keresni fogják ezt.

10+1.A nem fordított szövegek alternatívája

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi legyen akkor, ha valamit véletlenül elfelejtettünk lefordítani a weboldalunkon. Például egy terméknél nem adtuk meg annak angol nyelvű leírását. Ekkor több lehetőségünk van:

• Egyáltalán ne jelentessük meg a terméket.
• Jelentessük meg, de ne jelenjen meg semmi a fordítatlan tartalom helyén.
• Jelentessük meg, és egy másik nyelvbeli fordítás legyen az adott tartalom. Tehát: ha nem adtuk meg az angol leírást, akkor a magyar jelenjen meg helyette.

Az, hogy mit állítunk be ily módon alapértelmezett megoldásnak, csak és kizárólag rajtunk áll. Ez már az üzleti logika, azaz a business logic kérdése.

Egy konkrét példa 

Nagyon sokan kérdeztél meg tőlünk az utóbbi időben, hogy tudnánk-e konkrét példát mondani arra, hogy mikor éri meg többnyelvű weboldalt készíteni? Nos, az igazság az, hogy jó eséllyel nem éri meg erre beruházni, ha csupán egyetlen országból van a célcsoportunk. Ilyen lehet például egy sportegyesület weboldala. De mi van, ha a honlapnak sok nyelvűnek kell lennie? Ez esetben a leges legjobb döntés lehet beruházni egy többnyelvű weboldalra, ilyen lehet például a bébiszitter keresés.