E-mail cím létrehozása-mire figyeljünk oda? 12 pontos útmutató!

Ha egy E-mail címet szeretnénk létrehozni, akkor nagyon meg kell gondolnunk, hogy hogyan tegyük ezt, ugyanis egy rossz opció sok fejfájást okozhat hosszú távon.

Manapság gyakorlatilag nem lehet olyan embert találni a társadalomban, aki nem rendelkezne valamilyen e-mail címmel. Ez nem csupán azért fontos, mert ezen keresztül fognak tudni elérni mások minket személyesen, vagy a cégünket: rengeteg helyen, amikor valahova regisztrálni szeretnénk, szükséges mellékelnünk egy e-mail címet. Mikor valamilyen ügyintézésről lenne szó, akkor is gyakran találkozhatunk azzal az esettel, hogy elkérik tőlünk az e-mail címünket.  

Talán most szeretnéd életed első e-mail címét létrehozni, vagy csupán szükséged lenne egy újra. Felmerülhet benned a kérdés: mi lenne a legjobb opció? Hiszen, érezhető, hogy nagyon sokféle szisztéma szerint lehet kialakítani, illetve választani egy e-mail címet. Mik az alapvető szempontok?

Ezt a cikket azért szerettük volna megírni, hogy mindazok, akik céges, vagy egyéni célra szeretnének létrehozni egy új e-mail címet, tippeket kaphassanak ilyen téren, egy 12 pontból álló lista révén.

Mik az E-mail cím különböző részei?

Ha megfigyelted, egyvalamiben biztos, hogy minden egyes e-mail cím közös: ez pedig az, hogy tartalmaz egy @ jelet, illetve az előtt, és után is valamit. Ebből adódóan, minden egyes e-mail cím három különböző részre osztható:

• Lokális rész
• A @ szimbólum
• Domain

Lássunk egy példát! A kisstamas@gmail.com címben a lokális rész a „kisstamas”, míg a domain a gmail.com.

Mik lennének a szempontok?

Mikre érdemes nagyon odafigyelnünk, amikor egy új e-mail címet beregisztrálunk? Nos, itt lenne egy 12 tippből álló lista, amit érdemes átfutnunk, mielőtt belekezdenénk bármibe is. 

1. Használjunk megfelelő domain nevet

Amennyiben üzleti céllal szeretnénk létrehozni egy e-mail címet, akkor sokszor egy jó opció lehet, hogy a weboldalunk/webáruházunk/vállalatunk domain neve alatt regisztráljuk azt.

A legtöbb hosting szolgáltatás lehetőséget biztosít számunkra olyan téren, hogy e-mail címet hozzunk létre a weboldalunk/webáruházunk domainje mellé. Ez így van például a Gremmédia esetén is: az info@gremmedia.hu például ennek a domainnek az e-mail domainjét használja.  

A másik szokásos opció: a Gmail használata. A jelenlegi statisztikák szerint a teljes piaci részesedés 38%-át kapja a Gmail egymaga a levelező kliensek között. Nem is véletlenül: hatalmas támogatottsága van, és számos olyan online platform is létezik, ami kifejezetten Gmail fiók révén válik elérhetővé, ilyen például a YouTube csatornánk is. Összeségében véve, mivel rengeteg ember használja, ezért még weboldalakon feltüntetve is látni néhol Gmail kapcsolati címeket, és ez sokkal inkább elmegy, mint mint ha mondjuk egy freemaillel csinálnák ugyanezt.

Tanács: amennyiben a cégünkről, vállalatunkról van szó, akkor próbáljunk meg egyéni e-mail domaint használni, vagy Gmailt. Személyes célokra pedig az utóbbit.

2. Próbáljuk meg a lehetséges opciókat összeírni

Természetesen érdemes tisztában lenni minden lehetőségünkkel, mielőtt próbálkozni kezdünk. Írjuk le a neveinket, ezek rövidítéseit, a születési dátumunkat.

Ha pedig üzleti célú lenne a fiók: a cégünk, márkánk, esetleg a legismertebb fő termékünk nevét, az esetleges tevékenységi lokációt, és az e-mail domainünket.

Így létrejön egy kulcsszó-felhő: például 86’-os Krizsán János győri tetőmunkás esetén: krizsan, janos, kr, jan, 86, 1986, teto, badog, gyor, cegnev (értelemszerűen a valós cégnévvel).

Így azért már lenne miből választani, nem?

3. Tartsuk szem előtt a célunkat

Miért szeretnénk létrehozni az új e-mail címünket? Talán üzleti megfontolásból? Család, barátok részére? Csak regisztrálni szeretnénk valahová, de már egyszer megtettük ezt, és szükségünk lenne egy újabb fiókra? Ennek függvényében próbáljunk meg lehetséges verziókat létrehozni az előbbi felhőből. Például:

krizsan.janos86@gmail.com, kr.janos@gmail.com, cegnev.janos@cegnev.hu, gyor.badog@cegnev.hu, és így tovább. Természetesen, ha magán célra kellene az e-mail cím, akkor csak a megfelelő elemeket használjuk.

Amennyiben van valamilyen fokozatunk, e-mail címünk, akkor azt érdemes lehet egy munkahelyi e-mailbe belefoglalni. Ilyen lehet például, ha valaki doktorált: drnagy.balazs@gmail.com

4. Ne használjunk beceneveket

Nekem volt már olyan ismerősöm, aki az e-mail címe nevébe belefoglalta a „lalika” szót-ugyanis mindenki így hívta őt kisiskolás korában.

A problémák később adódtak, mikor szinte mindenhová ezzel a címmel regisztrált, viszont hivatalos helyeken is meg kellett volna adni valamit. Óriási kellemetlenséget okozott számára, hogy mindenkivel tudatnia kellett ezt a változtatást, és előfordult, hogy csak a sokadik próbálkozásra jött rá, hogy a másik címével volt egy online felületre regisztrálva-még korábban.

A rövidítéssel önmagában véve nincs semmi probléma, például kovács helyett használhatunk „kov”-ot.

5. Tükrözzön professzionalitást

Sokszor, mikor egy vállalatnak, vagy cégnek küld valaki egy levelet, meg lehet figyelni, hogy az e-mail cím lokális része CEO, vagy services: például: ceo@cegnev.hu.   Ez nem véletlenül van így: egy cég imázsán sokat javíthat, ha egy ilyen címről érkezik egy válasz.

6. Legyen megjegyezhető

Tegyük fel a kérdést magunknak: könnyedén megjegyezhető az általam kitalált e-mail cím? Alapszabály: ha nehezen kiejthető valami, akkor azt az emberek nehezen is fogják megjegyezni. Ilyen például németben a „tsch” betűk egymás utánja: aki nem tanult németet, az nem ismeri ezt a jellegzetes vonást, tehát, amennyiben német lenne a vállalatunk, akkor kerüljük ezt az opciót.

Ezen felül, minél több rövidítést, számot, stb… használunk, annál könnyebben eshetünk a megjegyezhetetlenség hibájába.

7. Legyünk egyediek

Nagyon sok e-mail címmel lehet probléma az, hogy könnyen összekeverhető másokéval. Előfordulhat, hogy írunk egy levelet, és semmilyen üzenetet nem kaptunk azzal kapcsolatban, hogy azt a kliens ne tudta volna kézbesíteni. Ennek ellenére mégsem jön válasz: vagy ami talán még rosszabb, egy olyan embertől, akinek semmi köze nem lett volna az eredeti üzenethez.

8. A hossz legyen megfelelő

Nagyon fontos, hogy a választott e-mail cím ne legyen kifejezetten hosszú. Nincs annál bosszantóbb, mint amikor valakinek egy levelet szeretnénk írni, és véletlenül elgépelünk valamint-pusztán annak hossza miatt, és a levél emiatt nem ér célba.  

9. Ne használjunk inkonzisztens számokat

Miért akarnak bárki is számokat használni? A legtöbbször azért jöhet elő ez, mert már foglalt az az e-mail cím, amire szükségünk lenne. Például, a kiss.tamas@gmail.com már jó eséllyel használt más által, és több száz ember szembesülhetett ezzel egy regisztrációkor. Ekkor, az egyik legkézenfekvőbb megoldás: a születési dátumunkat is csempésszük bele valahogy.

Ez jó ötlet, de ne feledjük, hogy így is rengeteg egyezés jöhet létre, sok 97’-es Kiss Tamás lehet Magyarországon. Érdemes kicsit variálnunk, de soha ne találjunk ki egy inkonzisztens karaktersorozatot, például kiss.tamas989@gmail.com. Ezt az ismerőseink sem fogják tudni megjegyezni, és nem kelt jó benyomást.

10. Igyekezzünk a privátságra

Nagyon fontos, hogy az általunk választott e-mail cím ne tartalmazzon semmilyen privát, személyes információt. A születési dátumunk még belefér, de ezt leszámítva kifejezetten ügyeljünk arra, hogy semmilyen egyéb adat ne kerüljön bele.

11. Törekedjünk a konvenciókra

Jómagam online marketinggel foglalkozom, és tisztában vagyok azzal, hogy azok a megoldások, melyek nagyon eltérnek a különféle konvencióktól, általánosságban véve nem hoznak jó eredményeket.

Ilyen hiba lehet például az, amikor valaki a kedvese nevét is belerakja az e-mail cím nevébe. Vagy, mikor egy cím számsorozattal kezdődik. 

Nézzünk végig az általunk választott megmaradt jelölteken, és húzzuk ki a listáról azt, amelyik nem nevezhető szokványosnak.

12. Aludjunk rá!

Ha épp most szeretnénk létrehozni az e-mail címünket, és jó esély lenne rá, hogy huzamosabb időn keresztül szeretnénk azt használni, akkor mindenképpen aludjunk rá egy párat.

Sokszor tapasztaltam már, de szerintem sokakkal ugyanígy van ez: teljesen máshogy látunk egy helyzetet, ha másnap is megvizsgálunk minden lehetséges opciót.