Vállalkozóként érdemes dolgozni, vagy pedig alkalmazottként? Mik az előnyök, hátrányok?

Mindennek vannak előnyei, és hátrányai is. Ugyanez igaz a munkavállalásra. Hogyan csináljuk?

Mikor azon merengünk, hogy milyen munkánk lesz, mit szeretnénk majd dolgozni, akkor gyakran felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy mindezt, milyen formában tegyük? Valamilyen formájú vállalkozóként, vagy pedig alkalmazotti viszonyban? Milyen előnyei, valamint hátrányai lehetnek az egyes formáknak, mit érdemes figyelembe vennünk? Ezekre szeretnénk keresni a választ. A cikk nem csupán programozók/webfejlesztők számára szól, hanem bárki számára érdekes lehet, akinek a munkájából adódóan szóba jöhet a vállalkozói forma. Szeretném leszögezni az elején, hogy leginkább a magánvállalkozói, "magázó" KATA-s formát szeretném összekomparálni a hagyományos alkalmazottival.

Az alkalmazotti viszony

Előnyei

Az alkalmazotti viszony egyik előnye lehet, hogy a projektjeinkért nem mi fogunk felelősséget vállalni, hanem az a cég, ami alkalmaz minket. Tekintve, hogy alkalmazottként sokszor elvárják az aktív, helybeni csapatmunkát, ezért kezdőként sokkal jobb lehetőségünk van arra, hogy tanuljunk másoktól, és fejlődjünk.

Előnyként megemlíthető, hogy több lehetőségünk/esélyünk van kissé szociálisabb módon végezni a munkánkat. Ezen felül elmondható, hogy habár a bruttó fizetésünk csupán 2/3-át kapjuk meg, a bruttó fizetésünkből levont járulékok a betegbiztosításra, nyugdíjra mennek el, tehát ezeket nem kell egyénileg fizetnünk.

Hátrányai

Az alkalmazotti lét hátrányai közé tartozik, hogy kevésbé van lehetőség arra, hogy a saját ötleteinket valósítsuk meg. Majdnem minden esetben fixen meg van határozva, hogy mi az adott projekt és feladat, mivel kell foglalkozni, és kevesebb beleszólásunk van még az adott technológiák meghatározásába is.

Továbbá hátrány, hogy kevesebb fizetést lehet hazavinni alkalmazottként, mint vállalkozóként. Minden egyes alkalmazott után az alkalmazó cég instant ugyanannyi adót fizet, mint annak a nettó fizetése. Ezen felül, már kisebb méretű, pár fős cégek is átlépik az évi 12 milllió forintos határt, ebből adódóan a projektek után ÁFA-t kell fizetni. Ezen felül irodát kell bérelni, fizetni a könyvelést, a projektmenedzsert, a főnökünk pedig felelősséget vállal értünk, és ezen felül ő is szeretne hasznot látni a munkánkból. Ha mindezt összeadjuk, akkor minden egyes alkalmazottnak-és ez nem csak programozókra érvényes-kötelessége kitermelnie a nettó fizetésének nagyjából 4-szeresét, minimum.

Tehát, ha te nettó 400 ezer forintot keresel, akkor a Te munkád érhet 1,6 millió forintot havi szinten. Nem lehetne ez az arány egy kicsit „jobb”? Hogy te többet haza vihess? Nos, lássuk!

A vállalkozói viszony

Itt szeretném leszögezni, hogy leginkább a KATA-s vállalkozói munkaviszony előnyeit, és hátrányait szeretném firtatni, magánvállalkozóként ugyanis ez a leggyakoribb vállalkozói forma. A vállalkozói forma lényege, hogy diákként havi 25.000, főállású vállalkozóként 50.000 vagy 75.000 Ft-on kívül, valamint a helyi iparűzési adót kivéve szinte semmilyen adó nem terhel minket. 

Előnyei

Annak az embernek, aki KATA-s vállalkozói státuszban van, feltéve, ha az éves bevétele nem éri el a 12 milliót, nem kötelező ÁFA-t fizetnie a projektjei után. Ez nagyon nagy előny, ugyanis Magyarország dobogós az ÁFA kulcs értékét tekintve világviszonylatban, ebből adódóan sok pénzt megspórolhatunk egyéni vállalkozóként. Ha valaki teljesen egyedül dolgozik, akkor szinte biztos, hogy nem fogja ezt a limitet átlépni.

Ezen felül minden, a projektjeinkért kiszámlázott pénz a miénk lesz: az alkalmazotti viszony tárgyalásánál említettük, hogy mennyire sokfelé oszlik el a munkák effektív bevétele, és annak csupán egy pici része lesz a miénk. Ellenben, az alapvető adók befizetését leszámítva, nagyon minimális egyéb pénzösszeget kell a tényleges bevételünktől elvonnunk, feltéve, ha nem alvállalkozón keresztül dolgozunk.

Tekintve, hogy hiány van olyan emberekből, akik például jól tudnak webáruházakat készíteni, ezért ha ezt jól megtanuljuk, akkor jó eséllyel bőséggel el leszünk megrendelésekkel látva, közvetlenül ügyfelek részéről is. Ha mindezt összevetjük, akkor majdnem teljesen biztosak lehetünk benne, hogy fogunk találni Home Office-os munkát is: ami nem kis előny, ugyanis vidéken sokkal alacsonyabbak még a fejlesztői bérek is, mi pedig nem vidéki bért fogunk kapni.

A vállalkozói létforma előnye, hogy sokkal könnyebben találhatunk olyan munkát számunkra, ami ténylegesen flexibilis, ugyanis, ha például közvetlenül az ügyfeleinkkel dolgozunk együtt (így éri meg legjobban), akkor ritka az, hogy konkrétan meg lenne szabva, mikor kell jelen lenni valahol.

Ezen felül elmondható, hogy csak és kizárólag olyan projekteket vállalunk el, amelyekhez kedvünk lenne. Sokkal kevésbé szabják meg számunkra, hogy milyen technológiákkal dolgozzunk, illetve, hogy milyen módon kivitelezzük a ránk háruló feladatokat.

Ez természetesen nem mindig van így, dolgozhatunk alvállalkozón keresztül is, viszont ez esetben viszont sem a flexibilitás, sem az az elv nem érvényesül, hogy a saját munkánk hasznát egyedül mit látjuk. Ez esetben viszont a felelősséget nem csak és kizárólag mi vállaljuk a munkánk után.

Hátrányai

A vállalkozói létforma egyik hátránya többek között, hogy nem kapunk betegbiztosítási, valamint nyugdíj járulékot, ezért ha szeretnénk, akkor a havi 75.000 Ft-os verziót kell választanunk, ami azért már nagyobb pénzösszeg. Ha még nem vagyunk elég jó szinten a szakmában, akkor kockázatosabb lehet a létforma, mert ha nincs megrendelés, akkor ezt nagyon meg fogja érezni a pénztárcánk. Éppen emiatt nem érdemes egyből vállalkozóként kezdenünk, érdemes pár évet mindenképp bejárós, irodai cégnél eltöltenünk, hogy tapasztalatot szerezzünk.

További hátrány, hogy a projektjeinkért-amennyiben közvetlenül az ügyfeleinkkel dolgozunk együtt-teljes mértékben mi vállalunk felelősséget, és egy KATA-s vállalkozónak nincs felső kártérítési limitje. Tehát, érdemes lehet elgondolkodnunk azon, hogy nagy felelősséggel járó munkákat elvállalunk-e.

Mennyi az annyi?

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mekkora pénzösszeget lehet megkeresni egyéni vállalkozóként, mint programozó? Nagyjából mekkora órabérre lehet számítani? Ez alapvetően sok mindentől függhet, például attól, hogy milyen komplexitású projekteken dolgozunk. Ha KATA-ban vagyunk, és jellemzően PHP-vonalon megyünk, akkor bruttó 5-7 ezer forintos órabérrel lehet számolni, amennyiben alvállalkozón keresztül dolgozunk. 

Abban az esetben, ha az ügyfeleinkkel közvetlenül kötünk szerződést, akkor nettó 7-10 ezer forintos órabérre gondolhatunk. Egy kicsit talán irreálisnak tűnhet, de gondoljunk bele: egy kisebb céges weboldal elkészítése alap SEO-val, és az alap UX elemeket figyelembe véve mondjuk 13 óra, amiért 100-130 ezer forintot el lehet kérni. Így nagyjából nem irreális az elgondolás.

Összegzés

Véleményem szerint nagyon jó, és megfontolandó az egyéni vállalkozó lét, viszont érdemes tisztában lennünk ennek a hátrányaival is, valamint azzal a ténnyel, hogy csupán egy tapasztalati szint felett ajánlott ebbe belevágni.