Mi a memória szerepe a marketingben? Mi az, amit könnyebben megjegyez egy ember?

A mai reklámszövegek, és márkák kialakítását a kettős memória modellel magyarázhatjuk. Ennek segítségével érthetjük meg, hogy miért fontos a reklám, mint fogalom. 

Manapság mindenhol reklámokkal találkozunk. Az egész világ arról szól, hogy megpróbálnak meggyőzni minket arról, hogy egy bizonyos termék, vagy szolgáltatás magasabb fokú elégedettséget nyújt majd, ha megvásároljuk. Még  ha nem kifejezetten szeretnénk megjegyezni egy márkát vagy egy szlogent, akkor is egy idő után belénk ivódhat. Ez bizonyos mértékben az emberi memória működésével függ össze, és ennek a megértése kapcsán vonhatunk le érdekes következtetéseket arra vonatkozólag, hogy mit, és hogyan érdemes reklámoznunk, nekünk mire lenne érdemes odafigyelnünk, mennyiszer kell reklám útján hirdetnünk és hogyan.

Az emberi emlékezés 3 elkülönült részre osztható: kódolásra, tárolásra, és előhívásra.

Maga az emberi memória 2 féle részre bontható, a kettős memóriamodell szerint:

• rövidtávú memória
• hosszútávú memória

Amikor valamilyen inger ér minket a környezetünkből, akkor ez a szenzoros tárunkból a rövidtávú memóriába kerül, ami 7±2 információegységet képes tárolni. Egy ilyen információegységnek tekinthetünk egy képet, betűt, számot vagy hangot. Egy elem ismételgetése révén kerülhet át a rövidtávú memóriából egy információ a hosszútávú memóriába: így működik a hagyományos tanulás is. És mivel az emberek maguktól nem tesznek erőfeszítéseket, hogy ez megtörténjen, nekünk kell megtennünk: a terméket reklámozva, újra és újra megmutatva azt a felhasználóknak, az információ egy idő után a rövidtávú memóriából a hosszútávúba kerül. Na, pont erre kell a reklám.

A marketingkutatók eredményei szerint 7±2 egység helyett csupán 5±2 egységet célszerű bemutatni, ezzel akadályozható meg, hogy a rövidtávú memóriában túlcsordulás lépjen fel. A reklám ismételgetésekor az a probléma merülhet fel, hogy ha az ember túl sokszor találkozik egy adott reklámmal, akkor az egy idő után már negatívan fog az egyén személyes megítélésére hatni. Ebből adódóan érdemes mindig olyan módon reklámozni, hogy mindig egy picit változtatunk a hirdetésen, hogy ne lépjen fel egyhangúság.

Kutatások kimutatták, hogy az emberek 3 nappal később a pusztán szöveges tartalmak csupán 10%-át tudják felidézni.  Emiatt van az, hogy a különféle vizuális, és egyéb reklámok jobban teljesítenek:

• zene, dalocska: a legjobb előhívási támpont. Ki ne emlékezne a Calgon mosópor reklámjára? Jómagam sok éve hallottam utoljára, mégis fel tudom idézni.
• kép: a felidézést hatszor jobban segíti, mint a szimpla szöveg

Márkaismeretségről akkor beszélhetünk, ha az emberek már ismerik a márkánkat, és magát a termékkategóriát is. Például, a Sport szelet egy csokoládé. Top of mind-nak nevezzük azt, amikor egy fogyasztót megkérdezve, hogy melyik csokoládé márkát ismeri, azt mondja, hogy Milka csokoládé: az első említett márka. Spontán márkaismeretség az, amikor megkérünk valakit, hogy 10 perc alatt írja le egy papírra az összes csokoládé márkát, ami csak eszébe jut. Azok a márkák számítanak ismertnek, akik ebbe a csoportba belekerülnek, viszont ne feledjük: ez nem feltétlenül könnyű feladat. A piacra kerülő márkák 90%-a nem tud megkapaszkodni a piacon. Gondoljunk csak bele, hogy a legtöbb csoki márka, ami a boltban kapható, már sok-sok éve ott van a polcokon.

Amennyiben a hallásunkat szeretnénk fejleszteni - ami a márkák felismerését segíti elő - mindenképp érdemes valamilyen zenetanulásba belekezdeni, például gitár tanulásba.